Atomträkt - Schutt und Asche

Ha lenne lebombázott középkori várkastély a jéghatár felett, és annak végnapjait kellene zenei formába önteni, akkor rögvest ez a lemez lenne hivatott a feladat betöltésére.
A fenti szituáció abszurd és irreális, a zene mégis valós, és a sarki szélhez hasonlóan metsző. Megálmodója és létrehozója a német Christoph Ziegler, aki a Nebelkorona és Vinterriket lemezeket is jegyzi. Külön szimpatikus, hogy a Schutt und Asche-t megelőző kislemezt, a Verwüstung-ot több nagy non-profit adatbázisban (pl. a www.archive.org) is ingyenesen elérhetővé tette.


A Schutt und Asche a maga közel hetvenpercnyi játékidejével és töménységével stabil helyet foglal el a dark ambient / martial industrial albumok pantheonjában. Szinte minden dal rendkívül szuggesszív, lassan adagolt kilátástalanság és méreg, vagy éppen elcsukló csatakiáltás. A nyitó Geißeln der Ruhe torzított énekhangjával, zavaros és nyomasztó háttérzörejeivel, háborús effektjeivel egy vert sereg utolsó, de kilátástalan rohamára emlékeztet. Címadó, a Schutt und Asche, sokat merít Peter Andersson munkásságából, főleg a Raison d’Etre hatása érezhető erősen. Lázasabban hömpölyög a Gemäuer der Dunkelheit, címének megfelelő hangulatban. Éjszakai gyaloglás ez, melyet mindenhol csak a sötétség zár körbe, a csilingelve felbukkanó hangok, pedig a szellem kétségbeesett játékai, a hideg és az üresség ellen. Leghosszabb dal az Im Schein des Untergangs, figyelemre méltóan halk és lassú, a bukás szimfóniája, a minimalista szintetizátor szőnyeget csak ritkán szakítja meg egy-egy zajosabb részlet. De még nem ez a vég, az Aschesturm-ban érezni a heroizmus nyomait, de az Ödlanddal megkezdődik az igazi menetelés a jégmezőbe és lassan a tudatalatti zavarosabb részeibe. Nem utolsósorban ez a lemez legsikerültebb dala is egyben. Az Ödlandot követi a kicsit töltelék, de nem zavaró K. A. I. E, majd az egész a – műfajhoz képest – lírai Flammenmeer-be fut bele, ami megnyugtató lezárása a lemeznek.

A későbbiekben is mindenképpen érdemes lesz odafigyelni Christoph Ziegler munkásságára, és reméljük, hogy az Atomträkt nem egy egyszeri megnyilvánulás volt részéről.


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2013. 04. 19. - 15:10 | © szerzőség: Herr Jozef