Könyvtáros nebulóként, majd a Néprajzi Intézet munkatársaként volt alkalmam a Nemzeti Könyvtár rejtettebb szakmai oldalába, területeire is betekintést nyerni, A Corvina könyvtár budai műhelye című kiállítás azonban egy olyan páratlanul izgalmas tárlat amely nemcsak a nagyközönségnek, de a szakmának is soha nem látott kalandokat ígért. A még február 9-éig látható kiállításon jártunk.
„Érc, márvány és könyv nem hagy enyészni soha.”
A Corvina könyvtár budai műhelye azt a szárnyra kapó kutatói véleményt kívánja cáfolni, mely szerint nincsen megdönthetetlen bizonyíték arra, mely szerint Mátyás híres könyvtárának önálló műhelye lett volna. Tette ezt páratlan válogatás összegyűjtésével. Mivel corvináink szerte a világban féltve örzött kincsek, így vélhetően komoly szakmai siker lehet, hogy ilyen számú kódexet sikerült reflektorfénybe állítani. Pontosabban reflektor alá éppen nem, mert az állagmegőrzés érdekében a termekben szűrt fény és műszerek által szabályozott hőmérséklet és páratartalom megtartása mellett üvegezett vitrinekben tekinthetőek meg a könyvcsodák.
Az első humanista fejedelmi bibliotéka, ami Itálián kívül létezett a feltevések szerint mintegy kétezer kötetes állománnyal bírt, csak a Vatikáni Könyvtár múlta felül nagyságban. Hogy a a Mediciek által is megirigyelt gyűjtemény pontosan hol és melyik helyiségében lehetett a 340 szobás királyi palotában, azt talán sosem tudjuk már meg. Hogy mekkora becsben tartotta humanista uralkodónk, arról a főkapuba vésett Bonfini idézet (fent) azonban hűen árulkodik. Nagy értéke, a kor uralkodóinak és tehetőseinek becsvágya, a Mátyás után a bibliotékánk presztizsvesztesége egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy szerte Európában, sőt az egész világon őriznek napjainkban Corvinákat.
Minden rosszban van tehát valami jó is, ha a budai vár ostromakor 1686-ban Marsigli olasz hadimérnök még a teljes állományt találja tűzben, ki tudja abból mennyi marad az utókornak?
A "száraz" tény, hogy hazánkban jelenleg 53 corvina található, 35 ebből Nemzeti Könyvtárunkban.
A Corvinák tehát a szélrózsa minden irányába szétszóródtak, Itáliától Isztambulig, sőt a távoli New York-ig fellelhetőek. Ez utóbbi, a New Yorkból érkező, kiállításon még soha nem szerepelt itthon, Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári humanista püspök breviáriuma/misekönyve. A vélhetően útikönyvként használt Corvina érdekes kérdést vet fel, mely rávilágít arra, hogy milyen mértékben készülhetett a budai műhelyben az uralkodói megrendelések mellett főpapi "bibliofilek" számára is kódex.
Kiemelt szenzációja a kiállításnak egy Bécsből érkező darab is, melyről öt esztendeje derítette ki Németh András történész, hogy a görög corvinák egyike. Ez a homíliagyűjtemény nem rendelkezett sem kötéstáblán sem címerrel ellátott azonosíthatósággal, amelyen a corvinák nagyobb része az egykori műhelyben egységesítési törekvésként uralkodói szándéknak eleget téve keresztülment. Németh András kutató egyébként a Vatikáni Könyvtár munkatársaként személyesen kísérte Mátyás misszáléit az Országos Széchenyi Könyvtár kiállítására. Számos világszenzációként is felfogható unikális darab tekinthető meg tehát, Lipcséből és Párizsból is válogat a tárlat.
Lehetne önmagában ez a sok gyönyörű kódex megtekinthető, a bibliofíleket így is hájjal kenegetik, de az interaktív elemekben bővelkedő kiállítás a szélesebb közönség számára is izgalmassá teszi a corvinák megtekintését. A külső aulába lépéskor egy óriási égként megfestett textília alatt érkezünk; utalva a feltehetően megfestett Mátyás-bibliotéka mennyezetére, ahol a csillagok állása az uralkodó 1469-es csehországi megkoronázását mutatja. Ugyanitt lenyűgöző rövidfilm mutatja meg Molnár István nemesmásoló szorgalmát, ahogyan egy korabeli kódexlapot teljes egészében reprodukál - a lap a monitor mellett megtekinthető. A corvinákat rejtő belső termek vitrinjei mellett mindenhol interaktív modulok tájékoztatják mélyrehatóan az érdeklődőt, több lapot is megmutatva, az érdekességeket kiemelve egy-egy corvináról. Mód van meghallgatni néhány részletet tartalmi összefüggésben is, az uralkodót ajnározó hosszú monológ mosolyt csalhat a kor emberének arcára. Nem utolsó sorban érdemes megemlíteni, hogy Nemzeti Könyvtárunk a tárlattal párhuzamosan megújította virtuális Corvina könyvtárát, ebben az összes máig azonosított corvina részletes adatlapja megtalálható.
Az alábbi idézetet a tárlat emlékkönyvéből "csentem" zárásul és kedvet kerekíteni:
fotók: Szelevényi Gellért, Valovics Tímea
