DEAD CAN DANCE - Az út
 |
Szeptemberben jelenik meg eddigi legsikeresebb, immár hatodik albumuk, mely mintegy félmillió példányban fogy el: az "Into The Labirynth". A felvételeket egy átalakított ír templomban, Brendan lakhelyén rögzítették.
A görög eredetû labirintus szó arra a mítoszra utal, melyben Daidalosz a krétai Minósz király kérésére útvesztõt épít a szörnyeteg Minótaurosz lakhelyéül. Soha senki nem találta meg ennek a labirintusnak a pontos földrajzi helyét, bár egyes feltételezések a krétai gortüszi barlangrendszerre céloznak. A krétai Knósszoszban, a minószi palotában végzett ásatások labirintusnak ugyan nem találták nyomát, bõséges bizonyítékaira bukkantak azonban a bikakultusznak, melynek jelképe a bárd, a labrüsz volt; talán ebbõl ered a "labirintus" szó. Az emberek mindennapjaikban sajátos mikrokozmikus rendszert építenek magukban. A tudatalattiban minden ezen kívüli dolgot a sötétséggel és félelemmel vegyes tisztelettel néznek. A labirintus metafórájával élve mindezen fóbiákkal nézhetünk szembe az útvesztõbe kerülve. Belsõ utazás, halál és újjászületés: errõl mesél nekünk a Dead Can Dance "Into The Labirynth" albuma. Ahogy Brendan vélekedik: "Dalaink érzelmi állapotunk hû tükre. A zene számunkra csak eszköz ahhoz, belepillanthassunk életünk és létünk mélyebb rétegeibe. Cselekedeteink körülbelül 30%-át a tudatalattink vezérli. Bolondság lenne azt mondani tehát, hogy zenénk a tudatos cselekedeteink eredménye."
 |
Az albumot 3 hónapos õszi-téli világkörüli turné követi, amelyen a nagyszámú kísérõzenekar mellett részt vesz a Baraka rendezõje is, és a Mayfair Theatre falai között tartott koncertet rögzíti. Ezt rendszerezi és a Barakából vett részletekkel színesíti hónapokig. 1994-ben megjelenik a Los Angeles-i koncertet megörökítõ és 77 perces videokazettán is megjelenõ dupla album; a "Toward The Within". A filmváltozat tartalmaz 14 szerzeményt amit a páros zeneszerzésrõl és dalokról szóló kommentárjai szakítanak meg, aki ismerte annak igazi csemege, aki most ismerkedik a zenekarral annak "A Passage In Time" mellett ajánlható látnivaló. A négy, már korábban is megjelent szerzeményen kívûl új dalok kerülnek az albumra. Elsõ hallásra - és a késõbbiekben is - a Toward' eltér az olyan egységet mutató lemezektõl, mint például a "Within the Realm...", vagy az "Aion". Leginkább egy erõs válogatásalbumnak tûnik, mely stílusában eltérõ szerzemények csokra. Kelet varázsa kerít hatalmába ("Rakim", "Persian Lovesong"), hogy a következõ pillanatban már az õserdõ mélyén érezzük magunkat. "Az egész olyan, mint valami szakadatlan, soha véget nem érõ és mindig új területeket feltáró kutatás. Nincs végleges, visszavonhatatlan igazság a dalainkban, csak próbálunk megérteni és egymáshoz illeszteni gyakran töredékes és homályos képeket. A zenében ennek a rezgõ, hangban és dallamban kifejezõdõ aspektusát igyekezünk megragadni, mind mentális, mind spirituális értelemben. És amikor a kép összeáll, megfoghatóvá válik benne a harmónia, a becsületesség és a tisztaság érzete, amelyet akár az igazságnak is nevezhetünk. Jónak és igaznak tûnik, és igaznak is nevezzük."-nyilatkozza egy koncert szünetében Lisa.
Míg Brendan Írországban a lakásnak és stúdiónak berendezett tempomában él, Lisa Ausztrália Gippslandnek nevezett részén készíti el szólóalbumát, a “The Mirror Pool”-t. “Olyan ez, mint egy hangjegy, mely ott kószál a komponista agyában, s mikor megnyilatkozik, megtalálja a helyet a nagy mûben, egy és oszthatatlan lesz vele, részesévé és teremtõjévé válik. Hol a pillanat örökké válása beteljesül, ott a lélek ébredezik. Hol a lélek ébredezik, úton van a szellem felé, mert ezek a pillanatok idõtlenekké válnak, s mindig rendelkeznek töltéssel. Egy ilyen pillanat Lisa Gerrard is.”- írja V. Gábor, s valóban, azon magasságok ahová a Melbourne-i Szimfónikus Zenekar segítségével Lisa hangja szárnyal, örökérvényû pillanatokká olvadnak össze a hallgató emlékezetében.
 |
Szelevényi Gellért