Sagittarius

 The Song / A dal

Egy fiú az erdőben bolyongott egyszer
Arca sima s ragyogó volt
Eltévedt a tündérfák közt
S nem ért haza éjjelre

A falusiak keresni kezdték
Hajnaltól napnyugtáig kutatták
Ám mivel nyomát sem lelték
Végül holtnak gondolták

Eltelt hét év ezután
S egy reggel úgy esett
Látták őt a mezőn túl
Ahogy a kút felé ballagott

Kérdezték, ki is ő
Arca különös volt és halovány
Szülei már nem voltak köztük
S rá senki sem emlékezett

“Nemrég eltévedtem
S a tündérek erdejébe léptem
Lakomát ültem velük
De hamarosan elküldtek

Az emberek ott hófehérek
Aranyló fürtökkel
S ily szavakat mondanak napra s holdra
Völgyekre, dombokra, patakokra”

Kinevették: “ily korán
Még csak nem ivott ennyi bort”
Őrültnek vélték
S marháik őrzőjévé tették

Így mindennap a mezőre ment
S egy kövön üldögélt
S késő éjig dalolt
Az emberek békén hagyták őt

Csak gyermekek hallgatták dalát
Gyakran ültek mellé
Éveken át énekelték azután
Még halála után is sokáig


A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2015. 07. 01. - 22:08 | © szerzőség: Alkony