R.I.P | Ian Curtis

A minap egy Trafó előadás szünetében a büfében "érdekes színfoltra" lettem figyelmes, 10-12 éves forma szőke kislány rózsaszínű ujjatlan pólóján az Unknown Pleasures lemezborító a Joy Division felirattal. El kellett gondolkoznom, immunis vagyok-e eléggé már erre, vagy sem? Jobbára igen. Az árúbabocsájtás dömpingje nyilván nem kímél senkit és semmit, közhely régóta az "eladó az egész világ". A Joy Division nevével fémjelezve még itthon is annyi bulit van képe trógereknek hirdetni, hogy a mainstreamben való honosodása, divattá válása törvényszerűvé lett. Ettől függetlenül nem változhat meg az, hogy mindig is megmarad ikonként és klasszikusként, valós tisztelet övezte pédaként, féltett személyes kincsként a földalatti kultúra számára. Hősünk a sztárrá válás küszöbén kiszállt a ringből. Az okokat többféleképpen feltételezik, egészen biztosat sohasem tudhatunk már meg a körülményekről. 1980. május 18-a óta Ian nincsen közöttünk, rövid pályafutása maradandó örökséget hagyott azonban ránk. Nyugodjék békében!

(A gondolatok 2021-ben Ian halálának évfordulóján íródtak.)

Cikkeink:

Egy attitűd - Ian Curtis R.I.P

Joy Division

2005-ös emlékestünk a 25. évfordulón

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2024. 05. 18. - 06:23 | © szerzőség: Gelka