H.P. Lovecraft | biográfia

Nis völgyében halványan világít az elátkozott fogyó hold, gyönge szarvai ösvényt hasítanak fényének a hatalmas upasfa gyilkos lombsátorán át. A völgy mélyén, ahová nem ér el fény, furcsa alakok mozognak, buján tenyészik a bozót minden lejtőn. Gonosz indák és iszalagok kúsznak a romba dőlt paloták kövei között, szorosan rátekerednek a törött oszlopokra, különös monolitokra,felgyűrik az elfelejtett kezek rakta padlók márványlapjait. A romos udvarokon gigászivá növő fákon apró majmocskák ugrálnak, miközben a mély kincseskamrákban ki-be kúsznak a mérges kígyók és a nevenincs pikkelyes lények. Hatalmasak a nedves moha alatt szunnyadó kövek, és óriásiak a falak, amelyekről lezuhantak. Építőik örök időkre emelték őket, és valóban nemesen szolgálnak még mindig az alattuk tanyát ütött szürke varangynak. A völgy legalján kanyarog a Than folyó, amelynek nyálkás vize vastagon hínáros. Rejtett forrásokból fakad, és föld alatti barlangokba fut, ezért a Völgy Démona, aki most éppen erre járt, sem tudta, miért vörös a vize, és honnan érkezik. Hirtelen megjelent a holdsugárban kísértő Géniusz, és így szólt a Völgy Démonához: - Öreg vagyok és sokat felejtettem. Bezsélj nekem azoknak a tetteiről és külleméről, akik ezeket a kőépületeket emelték. És a Démon azt válaszolta: - Én vagyok az Emlékezet, és tudós vagyok a múlt tudományában, de én is megöregedtem. Ezek a lények olyanok voltak, mint a Than folyó vize, nem arra születtek, hogy megértsék őket. A tetteikre nem emlékezem, mivel a pillanatnak szóltak. A külsejüket is csak homályosan tudom felidézni, hasonlított e kis majmokéra a fán. A nevükre világosan emlékezem, mivel rímelt a folyóéra. A tegnap eme lényeinek neve Man (azaz ember).

Ezután a Géniusz visszarepült a vékonyszarvú Holdba, a Démon pedig elmélázva bámult egy majmocskát egy romos udvarból kinőtt fán.  (H.P. Lovecraft: Emlékezet)

Lovecraft, (Howard Phillips) az amerikai Rhode Island-ban született 1890. aug. 20-án, egy ősi new-englandi család utolsó leszármazottjaként, s csaknem ismeretlenül halt meg 1937.márc.15-én. Megítélése a jelenlegi amerikai irodalomtörténetben meglehetősen megosztott, egyesek Poe mellett emlegetik, de szélsőségesen negatív kritikák is látnak róla napvilágot. Mindenesetre tény, hogy alakját és műveit mítosz övezi, gyakorlatilag minden írásos emléket kiadtak tőle, míg életében egyetlen kisregénye jelent meg /Az árny Innsmouth felett;1936/. Már négyéves korában megtanult írni, s első írása /A kis üvegpalack/ két évvel(!) rá íródott. 9 évesen publikálni kezdi saját újságját a /The Scientific Gazette/ Természettudomány Lapját, mely 32 számot ér meg. Iskolába rendszeresen nem járt, ebben családja nehéz körülményei, beteges hajlama akadályozta. A fiatal ~ látókörébe az írás mellett a kémia és a csillagászat lázas kutatása kerül. Tizenkét esztendősen már számos esszéje jelenik meg, s ekkor indul új magazinja is “A csillagászat Rhode Islandja”. Ennek 1907-ben jelenik meg utolsó, 69. száma. Fő szenvedélye azonban a misztikus horrortörténetek írása, melyeket Poe hatására kezdett el írni, s egész életében (némi örökségi járandóság mellett)ebből és amatőr újságírásból tartja fent úgy-ahogy magát. Korában “eltévedt lovasként” nem érezte jól magát, ideálja a novelláiban is többször megjelenő gyarmati New England, vagy a XVIII.sz-i London. Első igazi novellája /A szörny a barlangban;1905/, ezt követően vásárolja meg írógépét, az egyetlent, amelyet használni fog az élete során. A Weird Tales c. ponyvamagazin kezdi közölni 1917-ben az írásait. Mágikus fantasy regényei közül a legismertebbekké a Ctulhu-mítosz köré szőttek váltak /Ctulhu hívása/. A hátralévő húsz év termése számtalan híres kisregény és novella. (Csak kiragadva a sorból: / A kívülálló; Ő; A különös magas ház a ködben; Az ezüstkulcs; Az őrület hegyei; /. Pályája során kiterjedt levelezést folytatott a fantasztikus irodalmat kedvelő olvasói és írói körökkel. Ebből alakult ki a később “Lovecraft-körnek” is elnevezett alkotói csoport. ~ s zorgalmáról annak idején legendák keringtek, előfordult, hogy a kritikára és javításra hozzáküldött pár oldalas anyagra a válasz egy több mint ötven lapból álló tanulmány volt. Az író ismertsége és népszerűsége igen nagy mértékben egyetlen ember munkája; írótanítványáé és levelezőpartneréé August. W. Derleth-é. Derleth hozza másodmagával létre az Arkham House könyvkiadót mely nemcsak ~ munkáit nyomja könyv alakban újra, hanem a Weird Tales nagyjait is.(Robert E. Howard, Ray Bradbury, E. Hoffman Price) Utolsó éveiben írja meg az /Árnyék az időn túlról/c. művét. Már ’34 szeptemberében szenved attól, amit ő hasfájásnak hisz, ám az áttételes rák. 1937 március 15-én hal meg, temetési szertartásán csak négyen vesznek részt.

“Lovecraft legjobb novelláit a poe-i hagyományok tiszteletben tartása és rendkívüli ötletgazdagság jellemzi. Rémhistóriái többnyire mellőzik a jól bevált, vértől-könnytől csepegő horror-elemeket, s megoldásaikban igen közel állanak a fantasztikus novellák eredeti megoldásaihoz.(…) A rémtörténet a félelem műfaja, pontosabban: játék a félelemmel- és az emberek többsége szeret játszani a félelemmel. Mindaddig, amíg a félelem nem igazi… Mindenki tudja, hogy kísértetek, emberfarkasok, gólemek, vámpírok, koboldok, toronymagas gorillák és hétfejű sárkányok nincsenek, a mítosz és a mese mégis az emberiség örök szellemi tápláléka marad valószínűleg. (…) Tudatalatti rettegéseink, halálfélelmünk, ősi sejtelmeink és látomásaink, bizonytalanságunk és aggodalmunk kivetítései (…) az elszigetelt egyén különös menekülése a képzelet zsákutcájába. (…) A szörnyűség szépsége az, amit ezek az alkotók felfedeztek, a felvilágosodás egyik alapgondolatának, a természethez való visszatérésnek reductio ad absurdumait tárják elénk, s ezeket a rémes látomásokat (…) úgy vetíti a valóságra, hogy már nem csupán a fantazmagóriáktól, de a valóságtól is eliszonyodunk. (…) A felvilágosodás józan, racionalista, klasszicista világából való heves kiábrándulás pillanatai ezek, a lázadó és menekülő romantikáé, amely nem osztja a hitet a tudomány által teremthető “szép, új világban”, amely észreveszi a világban jelenlevő irracionalitást, elidegenedettséget, szörnyeket támaszt fel, éleszt fel és teremt. (…) Lovecraft álomélményeinek, álomelméletének filozófiai mélységet a hinduizmus és a buddhizmus eszméivel rokonítható elképzelések adnak. Művészetét nem lehet a hagyományos nézőpontból megérteni: mítoszaiban ritkán törekszik valószínűsítésre, hitelességre, jóslataiban nem alkalmaz semmiféle kivetítést, s a jelen képei éppen olyan bizonytalan árnyaknak tűnnek, mint a múlt és a jövendő látomásai. (…) Úgy viszi az olvasót először a képzelet megdöbbentő tartományaiba, hogy azután e vad és rejtelmes világok egyre ismerősebbek lehessenek, s egyre inkább hasonlítsanak a valószínű világhoz és a valószínű jövőhöz. Lovecraft egyik leghatásosabb (és legkevésbé népszerű) mondanivalója, hogy a szörnyek bennünk, körülöttünk léteznek, hogy voltaképpen mi vagyunk a szörnyek."*

* részletek Szentmihályi Szabó Péter: H.P.Lovecraft c. művéből

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2012. 11. 28. - 17:37 | © szerzőség: Gelka