P. O. Mason | 13 meghökkentő történet

Pár hónappal ezelőtt jelent meg a KUK kiadónál Peter Odry Mason első kötete. Előzményként az IPM közölt néhányat novelláiból, erre figyelt fel a szóban forgó kiadó, és 13 meghökkentő történet cimmel jelentette meg szeptemberben Mason könyvét. "Vannak dolgok, amikről nem beszélünk. Azért mert nem illik, vagy mert nem érdekel másokat. Esetleg mert tilalmas, netán sértő. Sok mindent pedig azért nem hozunk szóba, mert gyávák vagyunk megemlíteni őket. Hiszen amit meg lehet fogalmazni, az van. Lássuk be, szörnyű lenne, ha az aminek a létezését magunknak is csak agyunk leghátsóbb zugában merjük bevallani, egy havas, hideg téli estén elindulna felénk, vagy elkapná a paplan alól kilógó lábunkat... Pedig bármikor megeshet efféle szörnyűség. Mert van itt más, és vannak itt mások is. Nagyon mások..." írja Peter Odry Mason.
Ha valaki annak idején élvezettel nézte a Meghökkentő mesék c. sorozatot a televízióban, esetleg kedveli Bradbury vagy Tournier világát, szereti a misztikus krimiket, üditő olvasmány lehet ez a 13 novellát tartalmazó kötet.

- Az emberekben általában kissé misztikus kép - laptop, kandalló, erdő melletti házikó, emberektől elzárkózott életmód - él az írókról. Mennyire lehet ezt a Te esetedben erősíteni, esetleg cáfolni?

- A miszticizmus esetemben igaz. Valóban foglalkoztatnak a Más-Világok titkai, a halál, a halál utáni lét kérdése. Biztosan szívesen merengenék ezekről egy kandalló duruzsoló tüze mellett, vagy egy magányos birtokon, de sajnos ezt nem tehetem meg. Nincs ugyanis effajta birtokom. De lehet, hogy nem is baj. Mert akkor körülményesebb lenne csak úgy egyszerűen a városi éjszakában bolyongani és gyűjteni az ihletet. Merthogy én így szoktam...

- Szeptemberben jelent meg könyved a KUK Kiadónál. Hogyan jut lehetőséghez, első könyve kiadatásához valaki? Mi mindennek kell ahhoz történnie, hogy egy kéziratból országosan terjesztett kötet válhasson?

- Általános receptet lehetetlen erre adni. Ha megnézzük a példám, azt hiszem az inkább emlékeztet egy mesére, mint arra, amit az emberek gondolnak arról, hogyan jut valaki kiadáshoz. Télen kézirat bírálat céljából eljuttattam két novellámat az Interpress magazin irodalmi rovatvezetőjéhez, aki nemcsak elemezte a munkáimat, hanem felajánlotta közlésüket is. Az áprilisi számot elolvasta a KuK kiadó tulajdonosa is, aki - ismeretlenül - szerződést ajánlott egy kötetre. Botorság lenne azt hinni, hogy ez így szokásos. A legtöbb szerző a lábát lejárja egy kiadóért, aki szóba áll vele. És nem azért, mert gyenge, amit ír, hanem mert rizikó kiadni egy könyvet. Szerencse kell hozzá, nem kevés.

- Mennyire kell a marketing szabályait bevetni, gondolok itt a nem túl sokatmondó borítóra, vagy hangzatos írói álnévre?

- Marketing az irodalomban, csakúgy, mint minden olyan dologban, ami vevő-eladó viszonyt feltételez, volt, van és lesz. Csupán a módszerek változtak, pontosan úgy és olyan irányban, ahogyan világunk is. Például agresszívabb lett, sokkal szembetűnőbben kell megmutatkozni, mint mondjuk a reneszánsz korában. De ne feledjük: a legnagyobb mesterek már akkor is igyekeztek felhívni magukra, és főként alkotásaikra a figyelmet. Manapság már odáig jutottunk, hogy a lehető legerősebb hangsúlyokkal kell megmutatkozni ahhoz, hogy odafigyeljenek az alkotásra. Sajnos a belbecs önmagában nem elég ahhoz, hogy egy alkotás a köztudatba kerüljön. A borító, amire céloztál épp azért olyan, amilyen. Szerintem sem sokatmondó, viszont magára vonzza a tekintetet a múmia arccal és a 13-assal. Ennek tervezésébe egyébként nem volt beleszólásom. Nevem ellenben nem csak marketingfogás, hanem lényem egy másik fele is, amely akkor született meg, amikor leütöttem az első betűt első novellámon.

- A tudományos-fantasztikus irodalomnak hősi múltja van hazánkban, a Kuczka-szerkesztette sorozat révén, vagy a Galaktikát említve, melyet mindenki tisztelettel emleget. Mint író van rálátásod minderre napjainkat illetően? A tucatjával kiadott fantasy-ponyva mellett Lovecraft és Poe művei is újra kiadattak... Újra fogékonyak az emberek a borzongásra, vagy mi az oka a műfaj sikerességének?

- Az emberek mindig szerettek borzongani, csak a kiadók - gondolok itt elsősorban a szocialista érára - nem feltétlenül vették figyelembe ezeket az igényeket. Galaktika unicum volt akkoriban. Rengeteg klassz olvasmányélményem fűződik hozzá, és nagyon örülök neki, hogy feltámadt poraiból. Mostanság, hogy újra megjelenhet ez a műfaj a polcokon, természetesen az igényes munkáknak kedvez elsősorban. Mert lehet-e annál nagyobb biznisz, mint kiadni egy tuti sikert?

- Hogyan működik Nálad az alkotás folyamata, milyen inspirációs forrásokat használsz? Olyan írók, mint pl. Leslie L. Lawrence komoly terepszemlékkel, utazásokkal készülnek kötetükre...

- Nekem erre sajnos még nincs módom, bár elárulhatom, hogy általában magam is jártam azokon a tájakon, melyekről írok. Esetemben az inspirációt sokkal inkább a megélt helyzetek, kapcsolatok, érzések biztosítják, feltöltve azzal a misztikummal, mely életem és gondolkodásom része. Hiszek abban, amiről írok.

- Eltelt mintegy két hónap. A visszajelzések alapján lehetnek tapasztalataid az olvasói körödet illetően... Hogyan képzeljük el a misztikus krimiket olvasókat. Van olvasói rétege? A szépirodalom vagy a ponyva felől közelítenek a műfaj felé?

- Pontos adataim nincsenek, de a kiadó szerint "jól fogy". Jómagam igényes ponyvaként képzeltem el könyvem skatulyáját, ehhez képest gyakran találom a szépirodalmi munkáknak fenntartott polcokon, és gyakran jellemzik így. Őszintén szólva nem befolyásol a címke. Igényességre törekszem mindig, nem pedig összehordott betűk halmazára, ami kiad végeredményként egy tucat munkát. Ha ez sikerül és ezért azt mondják rá "szépirodalom" ám legyen!

- Mennyire lebbenthetjük fel a fátylat személyedről? A kötet olvasásakor (és annak kézhezvételének körülményei alapján) számomra egy fiatal, a médiában dolgozó a modern dolgok iránt érdeklő személyiség ugrik be. A zene is fontos lehet az életedben...

- Összességében talált - süllyedt. Dolgoztam tévés és rádiós műsorvezetőként, szerkesztőként, de színházakban is feltűntem. Igen, a zene nagyon fontos számomra. Legyen elég annyi, hogy Magyarország legelső heavy metal tévémagazinját én vezettem. De rég volt, te jó ég! Igaz viszont, hogy az nem Peter Odry Mason volt. Ugye említettem már, hogy ő mikor született?

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2012. 11. 28. - 15:24 | © szerzőség: Gelka