The Woken Trees

Amikor olyan bandák kerülnek reflektorfénybe, mint a „The Woken Trees”, akkor képesek vagyunk határaink kitágítására, ameddig ez a „Trash Hits” keretein belül lehetséges. Bizony ez a hattagú dán formáció nem az a tradicionális kemény hangzású csapat, amiket az oldal lefed, de az interjú során halható három számukból nagyobb belső sötétség árad, mint azokból az unalmas skandináv „black metal” számok többségéből, ami 2013-ban jött ki.    

Trash Hits: - Jellemezzétek három szóban a hangzásotokat.

The Woken Trees: - Sötét. Erőszakos. Epikus

- Hogy találkoztatok?

- Gördeszkázás közben, mikor még kölykök voltunk.

- Mi az, ami miatt akartatok egy bandát?

- Vidéken nőttünk fel, ahol szinte ez kínálkozott egyedüli lehetőségként, ha nem akartál sertéstenyésztő, vagy műszerész lenni. A zene a gördeszkázáson, valamint az idősebb tesókon keresztül jött. Ez hamarosan mindennél nyomósabbá vált számunkra, beleértve a gördeszkázást is.

A „Children of Chalk” hallgatása közben

- Honnan jött a név?

- Ez egy olyan ábrázolása a természetnek, amely él, alszik, vagy arra vár, hogy felülkerekedhessen. A természet értelmünket meghaladó gonosz erővel rendelkezik, emiatt lesz, hogy egy napon átveszi az irányítást minden felett.  

- Hol nőtetek fel? Hogy gondolod, hatással volt ez a zenétekre?

- Északon nevelkedtünk. Ez egy hideg és izolált környezet, több szempontból is.

- Melyek a „nem-zenei” hatások?

- Irodalom – H.P. Lovecraft a kedvencünk. És filmek, mint például az „Antikrisztus”, és a „A vikingek felemelkedése”

- Kicsit eltávolodva, mi számotokra a legjobb dolog a bandában?

- Együtt lenni turnézás közben, és olyan új helyeket felfedezni, ahova talán soha nem jutnánk el, ha nem egy csapatként játszanánk. És természetesen hatalmas élmény egy új albumot készíteni.    

A „Yells” videó nézése közben

- Mely bandákat tekintitek a szcénátokhoz tartozónak, vagy egyívásúnak?

- A „The Blue Angel Louge”, a „The Soft Moon”, a „Lower”, a „The Wands”. Egyszer koncerteztünk a brit „Palma Violets-sel”, de őket nem sorolnánk igazán ide.

- Melyik volt a legviccesebb/legjobb show, amin játszottatok?

- A „Ceremonies” nevű berlini goth klubban voltunk. Meglehetősen kedvelték az első kislemezünket a „Yellst”. A helyi DJ minden este több hónapon keresztül játszotta, és volt egy szám, amit az emberek különösen szeretek, így elhatározta, hogy minket szerződtet le a klub első élő bandájaként. Amikor végeztünk a hangpróbával, előjött az első pár ember, teljesen feketében, kakastaréjjal (nem, nem tudjuk mit jelent ez máskülönben), semmit sem szólva. Egyszerűen csak előmásztak a sarokban lévő kis kuckóikból. Mikor zenélni kezdtünk, akkor már mint tömeg mutatkoztak a színpad elején, de talpig feketében. Egy nagyon szokatlan táncmódjuk volt, szinte semmilyen mozgással. Nagyon furcsa és vicces volt, de jó érzéssel töltött el olyanok előtt játszani, akik valóban hallgatják is azt, amit mi csinálunk!

Egyszer, egy unalmas szerda délután játszottunk egy középsuliban… Frederikshavn-ban, ami egy kikötőváros Észak-Jütlandon. Az emberek az asztalaiknál ülve vacsoráztak, majd miután végeztek, egyszerűen kisétáltak a teremből, kevés kivétellel. Mire az utolsó számunkat játszottuk, már csak öt srác maradt a színpad közelében egyedüliként. De abban biztosak vagyunk, hogy ők tomboltak ennek ellenére.

A „Tormented Son” videó nézése közben…

- Melyik más bandát kellene még mindenkinek felfedeznie?

Glifted

- Mondj nekünk egy viccet…

- Két vadász megy az erdőben, mikor az egyikük hirtelen összeesik. Nem lélegzik, és a szemei üvegesek. A másik hamarjában előkapja telefonját, és tárcsázza a mentőket. Zihálva szól bele: „A barátom meghalt. Mit tehettek?” Az operátor mondja neki: „Nyugodjon meg. Elsőnek bizonyosodjon meg arról, hogy tényleg halott-e”. Hirtelen csend támad, majd egy puskalövés hallatszódik. A faszi visszaszól a telefonba: „Oké. És most?”  

            

Interjú a „The Woken Trees” nevű csapattal. Megjelent a www.trashhits.com oldalán, készült: 2013.11.11-ben.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges!
2014. 04. 12. - 06:50 | © szerzőség: Hajnalfigyelő